Már zajlanak az informális tárgyalások az Európai Bizottsággal a Romániának jutó 30 milliárd euró megpályázáshoz szükséges helyreállítási tervről, Hegedüs Csilla kedden az általa kidolgozott fejezeteket ismerteti a brüsszeli illetékesekkel. Az Európai Alapok minisztériumának államtitkárát az egyeztetési folyamatról és a bemutatandó dokumentum részleteiről kérdeztük.

Az országos helyreállítási terv egy ideje már közvitán van. Az európai alapok minisztere, Cristian Ghinea azt nyilatkozta, hogy akár április végéig várják még a javaslatokat. Milyen lépéseket kell megtenni még a terv véglegesítéséig?

Az Európai Bizottsággal való hivatalos tárgyalás május 1-jén kezdődik, addig lehet még javaslatokat küldeni, és a tárgyalások alatt is bevihetünk még módosításokat a helyreállítási tervbe, azonban a kormánynak mindenképp azt a változatot kell jóváhagynia, amire a Bizottság is rábólint. Egyelőre elkezdődtek az informális konzultációk és bemutatók a Bizottságban, az ott kapott visszajelzések alapján dolgozni fogunk még a dokumentumon, hogy majd a hivatalos tárgyaláson a legjobb variánst tudjuk bemutatni.

Hogyan kell elképzelni ezeket az informális egyeztetéseket a Bizottsággal?

Az illető területtel foglalkozó szakértő, államtitkár vagy miniszter – ezt minden minisztérium saját maga dönti el – online tárgyaláson egyeztet a Bizottság szakértőivel, akik elmondják, hogy mi az, ami a tervben megfelel és mi az, ami módosulásra szorul. Én a kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítására vonatkozó részt mutatom majd be, emellett pedig a bicikliutak kialakításáról szóló fejezetet, a kulturális és kreatív iparágak fejlesztését is felügyelem. Tudni kell, hogy az országos helyreállítási terv alapját a reformoknak kell képezniük, és azok a befektetések lehetnek benne, amelyek ezeket a reformokat alátámasztják. A reformok alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentés adja. Ezekben a jelentésekben az Európai Bizottság megfogalmazta, hogy mi az, amit elvár Romániától, mi az, amin Romániának változtatnia kell, tulajdonképpen az országos helyreállítási tervnek erre kell válaszolnia, erre kell megoldásokat találnia.

A helyreállítási tervet április 30-ig kell az Európai Bizottsághoz benyújtani. A kormány folyamatosan, pillérekre bontva fogja benyújtani azokat a javaslatokat, amelyeket itthon már elfogadtak, véglegesítettek. Az Európai Bizottságnak két hónapon belül kell elemeznie ezeket, és eldöntenie, hogy a megfogalmazott reformok válaszolnak-e az országjelentésben felvetett problémákra, valós megoldásokat kínálnak-e a gazdaság felélénkítésére, az ország helyreállítására.

A közvitára bocsátott dokumentum néhány fejezetében, alfejezetében jobbára általánosságok szerepelnek. Például nincs meghatározva, hogy hány kórház épülne és hol. Ez megfelel a Bizottság elvárásainak? 

Igyekeztünk olyan tervet kidolgozni, amely lehetővé teszi a beruházások megvalósulását, a gazdasági növekedést, megerősítik az oktatást, fejlesztik az egészségügyet, és nagy infrastrukturális beruházásokra is sor kerül. Erdősítésre, hulladékgazdálkodásra is számtalan olyan programot tudnak beindítani, amelyek az emberek életminőségét javítják majd. Emellett odafigyeltünk arra, hogy a kisvárosok számára külön források legyenek elérhetők az alapból, ugyanis nekik eddig kevés lehetőségük volt uniós pénzeket lehívni.

Minden fejezet mögött vannak konkrétumok és elképzelések, ám mivel ezeken a Bizottság még változtathat – nemcsak a fejezeteken, de a befektetéseken is –, a kormány úgy gondolta, hogy a terv végleges, az Európai Bizottság által elfogadott variánsa után külön tárgyalásokat szervez arról, hogy konkrétan milyen befektetéseket fognak életbe léptetni. Például akkor beszélik meg, hogy hol építenek kórházakat, hol építenek iskolát, melyik műemléket újítják fel, stb.

Említette, hogy többek között a helyreállítási terv ökoturizmusra vonatkozó fejezetét dolgozta ki. A dokumentum szerint ennek jelenleg nincs meg a törvényi kerete, ezért a jogi háttér megalkotása lenne az első feladat. Egészen pontosan mit kellene szabályoznia egy új törvénynek az ökoturizmus fejlesztése érdekében?

Nagyon sok esetben van szükség törvénymódosításra is. A bicikliutak esetében, amelyek ugye magánterületeken, erdőkön vagy az önkormányzat területén is át fognak haladni, nagyon fontos ezeket leszabályozni, hiszen nem egyszerűen arról van szó, hogy az út elkészítője megegyezik a polgármesteri hivatallal, és máris építheti az utat, hanem ennek egy egységes, konkrét, országos szabályozása kell legyen. Románia számára prioritás, hogy a Via Transilvanica 1400 km-es szakasza megépülhessen, illetve tudjon rácsatlakozni a nagy európai biciklis útvonalakra is. Éppen ezért van szükség arra, hogy abban a pillanatban, amikor ezek az utak akár közterületen, akár magánterületen haladnak át, ezeknek a megépítésére legyen egy megfelelő jogi alap.

A terv szerint többek között mintegy 3000 km kerékpáros túraútvonal kialakítására pályázna Bukarest pénzt a helyreállítási alapból. Voltaképp hogyan dől el, hol haladnak majd el ezek az útvonalak?

Egyelőre két útvonalat tisztáztunk le, az egyik a Via Transilvanica, ami Putnától a Vaskapuig halad, illetve az Eurovelo 6-ot, ami a Duna mentén fog haladni. Persze ezek mellett lehetőség lesz arra is, hogy egy-egy kisebb útvonalat is kialakítsunk, bekapcsoljunk ezek mellé. Nagyon pontosan akkor fogjuk ezeket az utakat megrajzolni, miután a Bizottság jóváhagyta a költségkeretet.

A tervbe bekerült a Via Transilvanica és a civil szervezetek más hasonló projektjeinek támogatása is. Ezt hogyan kell majd elképzelni, a kormány létrehoz erre a célra egy alapot, ahonnan ezek a szervezetek megpályázhatnak majd pénzeket?

Egyelőre az az elképzelés, hogy minden projektet egy-egy minisztérium koordinál, aki eldönti, hogy milyen formában fogja ezeket lebonyolítani. Ehhez persze szakembereket fognak bevonni, akikkel közösen a legjobb megoldásokat dolgozzák majd ki.

A terv feladatul tűzi ki az ország kulturálisturizmus-stratégiájának kidolgozását. Milyen intézményekre hárul majd ez a munka, van-e szükség újabb törvényekre, jogszabály-módosításokra ezen a téren?

Romániának egyelőre nincs a kulturális turizmusra vonatkozó stratégiája, először ennek kell megszületnie. A stratégia kidolgozását a turisztikai minisztérium fogja koordinálni, persze az európai uniós alapok minisztériuma is részt vesz a folyamatban, ezek mellett pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az önkormányzatok, városok, falvak országos egyesületeinek képviselői és természetesen a turisztikai intézmények képviselői is jelen lesznek ebben a széles körű konzultációban. Ezek után kormányrendeletnek kell születnie a stratégia elfogadására, amelyre természetesen nagyon nagy szükség van.

A dokumentum kitér a kulturális örökség értékeinek hasznosítására, a kisvasutaktól a zarándokutakon át a Bor útjáig. Hogyan történne ez konkrétan például a csíksomlyói búcsú esetében?

A csíksomlyói búcsú világörökséggé való nyilvánítása fontos célkitűzése a kormányprogramnak, ezért dolgozni fogunk. A kulturális örökség hasznosítása érdekében 14 kulturális örökségvonalat képzeltünk el: az elnyomás és konfliktus kulturális útvonala, a kisvasutak útvonala, technikai múzeumok útvonala, kastélyok útja, erődtemplomok útja, fatemplomok útja, bojárházak útja, moldvai kolostorok útja, erdélyi kúriák útja, népi feredők útja, Szent László út, Limes útja, hagyományos gasztronómia útja, a bor útja. A stratégia kialakítása után mintaprojekteken keresztül szeretnénk megmutatni azt, hogy a kulturális és természeti örökség mekkora vonzerőt jelent a turizmus számára.

Azt látjuk, hogy Romániába viszonylag kevés turista érkezik, sokszor az országba látogatók sem tudják, mit érdemes meglátogatni, milyen más tevékenységeken lehet a helyszíneken részt venni. Éppen ezért ezeknek a kulturális és természeti útvonalaknak a kialakítása fontos része a turizmus fellendítésének. Ezeknek köszönhetően új munkahelyek jöhetnek létre, főleg a fiatalok számára, piacot teremtünk a helyi termékeknek. Emellett fontosnak tartjuk azt is, hogy képezzünk olyan embereket, akik a turistákat fogadják, akik szakszerűen gondoskodnak arról, hogy igazi élménnyé váljon a kulturális és természeti örökség meglátogatása.

Mindegyik útvonalnak lesz egy digitális komponense is, ha például valaki kastélyokat akar látogatni, akkor legyen egy platform, ahol minden információt megtalál az ország legfontosabb kastélyairól, láthatja milyen órarend szerint működnek, hogyan lehet oda eljutni és melyek a legfontosabb tudnivalók, milyen programokon lehet részt venni, stb. A múzeumok esetében ezen kívül az értékek digitális verziója is felkerül majd a világhálóra. Emellett a virtuális valóság adta lehetőségeket is ki akarjuk használni, gondoljunk csak bele, milyen különleges élmény lehet majd elmenni egy kastélyhoz és a telefonunk segítségével ez életre kelne, láthatnánk azt, hogy milyen volt fénykorában, kik lakták, mire használták.

Ki dönt majd arról, hogy melyek legyenek a kulturális örökségnek azok az értékei, amelyek támogatásra érdemesülnek? Arra utalok, hogy az erdélyi kulturális örökség elválaszthatatlan a magyar közösségtől.

A javaslat kidolgozásakor fontos szempont volt az, hogy az ország minden régiójában legyen legalább egy kulturális útvonal, így természetesen számos magyar érték is része lesz ezeknek. Ahhoz, hogy eldöntsük, pontosan, melyek azok az értékek, amelyek támogatásban részesülnek, munkacsoportot fogunk létrehozni, amelyben a turisztikai minisztériumnak, az európai alapok minisztériumának, a kulturális minisztériumnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak, a városok, megyék, falvak szövetségének képviselői vesznek részt. A beérkezett javaslatok alapján majd ez a szakmai testület fogja eldönteni, hogy melyek lesznek azok az értékek, amelyek bekerülnek egy-egy útvonalba. Itt fontos szerepe lesz majd az önkormányzatainknak, egyházainknak, civil szervezeteinknek.

Elvonatkoztatható-e az öko- és a kulturális turizmus az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésétől? Arra gondolok például, hogy egy Romániába érkező külföldi kerékpárosnak a túraútvonal mentén szüksége van szállásra, ellátásra is.

Természetesen nem lehet ezt a kettőt szétválasztani, hiszen abban a pillanatban, amikor egy hely turistákat akar fogadni, akkor megfelelő infrastruktúrára van szüksége, gondolok itt szállodákra, panziókra, vendéglőkre, stb. Ezek pedig kihatással vannak egymásra, minél több turista érkezik, annál több szolgáltatásra van szükség, ez pedig több embernek jelent megélhetési lehetőséget. Ahhoz pedig, hogy a turistákat bevonzzák, a szolgáltatóknak is fejlődniük kell, jobb körülményeket teremteni, tehát a turista is és a szolgáltató is jól jár ezzel.