A Haza Sólymai – folyóirat

Az ideológiai nevelést már nagyon zsenge korban elkezdték. Ennek egyik eszköze a „Haza Sólymai” című folyóirat volt, amely kisiskolások számára 1980 januárjától jelent meg havilapként. 1990-ig működött a Pionírszervezet égisze alatt. A kis formátumú, füzetszerű kiadvány 16 oldalas volt, és különféle rovatokat tartalmazott. Szerkesztői, írói, szerzői az erdélyi magyar irodalom, főként a gyerekirodalom ismert alakjai voltak, mint Asztalos István, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Kovács András Ferenc és mások. A lap képszerkesztője Soó Zöld Margit volt. Az újság szerkesztőségének Kolozsvár adott otthont, viszont Bukarestben nyomtatták. A Haza Sólymait nagycsoportos és első osztályos célközönségnek szánták. A címlapon az évszaknak, valamilyen évfordulónak, jelentős eseménynek megfelelő rajz volt, az újságban csupán rajzokat találunk, fényképeket egyáltalán nem. A cím felett a Haza Sólymai, azonos nevű kisdiákszervezet jelvényét láthatjuk, illetve feltüntették azt is, hogy a kiadvány a Pionírszervezet Országos Tanácsának a gyereklapja. Az újság hazafias verseket is tartalmazott, és főként az első oldalakon megtalálhatjuk ezek elemzését, magyarázatát is, amelyek az időszakra jellemző módon a szocialista rendszer értékeit, nagyságát, igazságosságát hirdették, illetve a párt és az állam gondoskodó szerepét hamgsúlyozták, és arra buzdították a gyerekeket, hogy igyekezzenek minél több tudásra szert tenni, tanuljanak szorgalmasan. Egyes versek a szocializmus szellemében íródtak, az iparosodást, a munkásosztályt dicsőítik. Ezeket az oldalakat leszámítva a további tartalmak „politikamentesek”, azzal együtt, hogy a rajzokon a gyerekek többnyire sólyomegyenruhát viselnek. Minden óvodás és első osztályos diák a Haza Sólymai szervezet tagja volt. A bemutatott képeken a gyerekek, a „sólymok” fegyelmezettek, jólneveltek, példamutatóan viselkednek. Olvashatunk rövid, gyerekeknek szóló, nevelő hatású meséket, történeteket, ezek végén kérdéseket vetnek fel, gondolkodásra késztetik az ifjú olvasót. Ugyanakkor találkozunk magyar néphagyományokkal, mint pl. a Márton-nap, vagy egyéb népszokásokkal. Bemutatásra kerülnek magyar népi gyermekmondókák, gyermekjátékok, népdalok. Megjelennek Arany János, Weöres Sándor, Petőfi Sándor alkotásai, illetve találkozunk Kodály Zoltán nevével is. Ezeken kívül van az újságban kifestő, nyelvtörő, ének, egyéb játék. Levelezőrovata is van a lapnak, ez a „Csipike postája” címet viseli. Csipike a korabeli erdélyi gyerekirodalom egyik legismertebb alakja volt. A kisdiákok levelet írhattak neki a Haza Sólymai szerkesztőségébe, ezekre maga „Csipike” válaszolt, és beszámolt az aktuális eseményekről, amelyek az ő életében, barátai életében vagy lakóhelyén, az erdőben zajlottak. Az újság utolsó oldalán az előfizetés lehetősége és ára is fel volt tüntetve. Eszerint havonta 2 lejbe került, vagyis egy évre 24 lejbe. A diákoknak elő kellett rá fizetni kötelező módon, 3, 6 vagy 12 hónapra.  (Zatoschil Ballai Zsuzsa)