Fizetések (ár- és bérviszonyok)

Az államileg szabályozott tervgazdasági rendszerben a jövedelmekre egy fizetési rangsort állítottak fel. Ebben a mesterséges rendszerben hivatalosan a legkisebb és a legnagyobb fizetés aránya 1 a 10-hez, majd a nyolcvanas évekre 1 a 6-hoz lett. (Legkisebb a minmálbér és legnagyobb az államelnök, a Ceușescu fizetése.) Ez utóbbi 1985-ben 15 000 lej volt: 12 000 lej fizetés és 3000 a vezetői pótlék. Ebben az évben emelték a fizetéseket, s így lett ebből összesen 16 000. Ugyanekkor a legkisebb fizetés 1425 lej volt. (Ha ezt megszorozzuk 6-tal, még 9000 lej sem jön ki. Az átlagfizetés 1986-ban 2855 lej volt, gyakorlatilag a minimálbér duplája) A miniszter fizetése 12 000 lej volt, egy megyei párttitkár 9-10 000 lejt kapott, egy gyárigazgató ágazattól és a vállalat nagyságától függően 5–8000 lejt. (A vezetéssel még járt szolgálati lakás, kocsi, ellátás stb.)

Amikor 3–5 évenként a fokozatos (de soha el nem ismert, be nem vallott) pénzromlás miatt fizetésemelést vezettek be, azt mindig több szakaszban valósították meg: először a bányászat, majd a fémipar-kohászat, aztán a vegyipar, könnyűipar és végül az egészségügy és oktatás következett. (Nagyjából az első szakasz volt év elején, az utolsó év végén.) Hasonló rangsor volt az átlagos fizetések rangsorában: vezető hely a bányászat, itt 3000–5000 lej közötti fizetésekkel, az ipar különböző ágazataiban 1800–2600 egy kezdő szakmunkásé (ágazattól függően, a tapasztalt, magas szakképzettségű munkások akár 3400–4200 lejt is megkereshettek). A kezdő tanár (általános és középiskola) 2050 lejjel kezdte, és pályája végére eljutathatott a 3600–3800 lejig. (Felsőoktatásban hasonló alapról indulva el lehetett jutni 4800–5200 lejig.) Orvosoknál 2150 lejes kezdő fizetéstől, szakorvosként, főorvosként és esetleg vezetői tisztséggel el lehetett jutni 4–5000 lejig. A legalacsonyabb fizetések a kereskedelem, vendéglátás, turizmus ágazatában, a fodrászati-kozmetikai szolgáltatások terén voltak. Egy bolti eladó ritkán keresett 2500 lejnél többet, egy pincér még 2000-et se biztos hogy megkapott. A fegyveres erők, a belügyi és különleges alakulatok fizetéséről és bérpótlékjairól kevés konkrétumot lehet tudni, csak az biztos, hogy az átlagnál magasabbak voltak.

Ezekhez a fizetésekhez nézzük meg az árakat: egy 3 szobás új tömbházlakás ára 160 000–180 000 lej volt, a kisebb vagy nagyobb szobaszám ezzel volt arányos. Egy Dacia személyautó előbb 70 000 volt, később majd 75 000. Egy kg cukor 11 lej, 1 liter olaj 16 lej, egy kg marha- vagy disznóhús 33-35 lej, a csirkehús valamivel kevesebb. Egy 200 grammos vaj 8 lej, egy 800 grammos vekni 4 lej, 1 kg parizer 30 lej, 1 kg szalámi minőségtől és fajtától függően 35–90 lej, 1 tojás 1,5–2 lej, 1 liter tej 3,50. (Ezek nem voltak borzasztó drágák, csak éppen nem lehetett hozájutni, csak kartellára és nagy sorállással.) Egy gombóc fagyi 1 lej. 1 csomag szűrő nélküli cigi 1,70–2,75, füstszűrős hazai 4–8 lej, külföldi 10–20 lej. 1 liter benzin 9 lej, de ugyancsak jegyre (benzinbon). Egy újság (napilap) 50 bani, egy mozijegy 2–6 lej, színházjegy 15–25 lej, egy pár bőrcipő 200–350 lej, 1 l ásványvíz élelmiszerüzletben 1,25, az üveg sör üzletben 3,50–4 lej, vendéglőben 5–10 lej, 1 üveg hazai üditőital élelmiszerüzletben 1,50–2 lej (0,25 l), egy 200 grammos halkonzerv 3–3,50, 1 kg krumpli időszaktól fügően 1,50–3,5 (az újkrumpli drágább). 1 liter asztali bor 8–10 lej üzletben, egy liter közepes minőségű konyak 80–90 lej, a rum 40 lej, a gyengébb pálinkafajta 30–35 lej, mindez élelmiszerüzletben, vendéglátóhelyeken általában 2–2,5-ször volt drágább. Ritkán és főleg olyan helyeken, ahol nagyobb volt a turisztikai forgalom, és külföldiek is megfordultak, lehetett Pepsit kapni, a negyedliteres üveg 3 lej volt. Egy felnőtt bicikli 1000–1200 lej volt, egy fekete-fehér lámpás tévé (akkor csak olyan volt) 2500–3500 lej. (László László)