Hazafias munka

Jelen kifejezéssel élve nevezhetjük kényszerközmunkának vagy akár önkéntességnek, hiszen ez olyan tevékenységet jelentett, amit önzetlenül, fizetség nélkül végeztek az „állam öntudatos polgárai,” az „elvtársak”. Hazafias munkának nevezték, és valóban úgy állították be, mintha önkéntesség lett volna, azonban kötelező módon részt vett benne mindenki, főként a tanulók, a pionírok (Magyarországon: úttörők) és a KISZ-tagok (Kommunista Ifjúsági Szövetség). Az ifjúságot munkásöntudatra, a munka szeretetére kívánták nevelni. A Kommunista Párt fontosnak tartotta a munka általi nevelést, és a hazafias munkára úgy tekintett, mint kiváló nevelési eszközre. Úgy látták, hogy a hazafias munka, amely minden fiatal becsületbeli kötelessége, erőteljesen hozzájárul az ifjúság neveléséhez, serkenti az anyagi és szellemi javak, a termelőmunka iránti tiszteletet, az elvtársi szellemet, az odaadást, a szervezett és fegyelmezett cselekvést.

A hazafias munka idejét többnyire a tanévkezdéshez igazították, azonban léteztek más időszakok is, amikor hazafias munkát kellett végezni. Az őszi munkák találóan az őszi betakarításhoz kötődtek, ilyenkor diákok ezrei dolgoztak országszerte a földeken, a kollektív gazdaságokban, gyümölcsöt, zöldséget szedtek, rendszereztek, takarítottak be, segédkeztek ezekben a gazdaságokban. Emellett gyógynövényeket gyűjtöttek és szárítottak, majd ezeket leadták a kijelölt helyen.

Tavaszi időszakhoz is kötődtek különféle hazafias munkák, ezeken a napokon a tanulók tanáraik felügyelete mellett többnyire kisebb felújításokat végeztek a településen, ahol éltek. Ilyenkor az iskola környékét, udvarát tették rendbe, lefestették a kerítést, padokat, gondozták a fákat, vagy a parkokat és ezek környékét tették rendbe. Felseperték a sétányokat, lefestették a padokat, korlátokat.

Ugyancsak ezek közé a tevékenységek közé sorolhatjuk a papír- és az ócskavasgyűjtő tevékenységet is, melynek során minden diáknak bizonyos mennyiségű papírt, illetve ócskavasat kellett leadnia iskolájában. Hazafias munkaként említhetjük azt is, hogy volt a kommunizmusban egy olyan időszak, amikor a diákok maguk takarították ki a tantermeket, kettesével, órák után. Felsepertek, felmostak, lemosták a táblát, meglocsolták a virágokat, port töröltek. Nagyjából havonta egyszer került sor minden diákra, az osztály létszámától függően. (Zatoschil Ballai Zsuzsa)