Rendszerváltás, rendszerváltoztatás

Rendszerváltás alatt az 1989-ben lezajlott eseményeket értjük, melynek során a közép-kelet- és dél-kelet-európai államszocialista kommunista rendszerek megszűntek, és az adott ország politikai berendezkedésének alkotmányos viszonyai gyökeresen módosultak. Végbemehetett forradalom révén vagy tárgyalásos átmenetként is. A régió országaiban szinte mindenütt békés úton zajlott a rendszerváltás, vagyis pártok alakultak, kiírták a szabad választásokat, és újjászerveződött a politikai pluralizmus, vagyis többpártrendszer. Ezzel párhuzamosan megteremtették a piacgazdaság és a jogállam törvényes kereteit, és a Szovjetúniótól független, szuverén államok jöttek létre.

Romániában a rendszerváltás véres provokációkba, összetűzésekbe torkollott.

Ugyanis a román diktátor elrendelte a temesvári kommunistaellenes megmozdulás fegyveres megtorlását. Ennek előzménye volt, hogy a Securitate emberei Tőkés László református lelkészt készültek elhurcolni, de a hívei és a melléjük álló tömeg ezt megakadályozta. 1989. december 16–21.: A temesvári tüntetők követelése ellenére Tőkés Lászlót végül 16-a éjjel szállították át a Szilágy megyei Menyőre, Temesváron viszont már több helyszínen összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel. A tüntetések gyorsan rendszerellenes jelleget öltöttek. Másnap tovább folytatódtak a zavargások, a katonaság kivonult a tüntetők megfékezésére, és délután eldördültek az első lövések is. 18-án a város katonai megszállás alatt volt, illetve Ceaușescu vélhetően kezeltként nyugtázta a helyzetet, mivel Iránba látogatott. December 19-én több temesvári gyár munkásai általános sztrájkba kezdtek, majd másnap az utcára vonultak. December 20-án hangzott el először az „armata e cu noi!” [A katonaság velünk van] rigmus.

  1. december 21–25.: Nicolae Ceaușescu, visszatérve iráni útjáról, Bukarestben népgyűlést hívott össze, melyen a temesvári események elítélését szerette volna elérni. A televízió közvetítésével zajló eseményen a népgyűlés tüntetéssé alakult, december 22-én a diktátor házaspár menekülésre kényszerült. Ceaușescut és feleségét december 25-én egy katonai rögtönítélő (statáriális) bíróság halálra ítélte, és az ítéletet azonnal végre is hajtották.
  2. december 21.: a Temesvári eseményekre reagálva tüntetések kezdődnek legtöbb nagytelepülésen, sok helyen ekkor eldörrennek az első lövések, illetve a megtorlások. Legtöbb gyárban munkagyűlést hívtak össze a temesvári események elítélése melletti állásfoglalásért.
  3. december 22.: A Ceaușescuék menekülését követően Bukarestben a tüntetők, élükön Mircea Dinescuval és Ion Caramitruval az RTV épületéhez vonultak, elfoglalták a 4-es stúdiót, és az ország népe tévén – szinte az eseményekkel egy időben – követhette a Nemzeti Megmentési Front (NMF, Frontul Salvării Naţionale = FSN) megalakulását, amely kezébe vette a hatalmat.

 

 

Ezt követően az új hatalom előkészítette a választásokat, engedélyezte a szabad utazást, a pártok alapítását. A választásokat 1990 májusára írták ki. A választások eredménye:

Pártok

Képviselőház

Szenátus

Összesen

 

Nemzeti Megmentési Front

263

92

355

 

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

29

12

41

 

Nemzeti Liberális Párt

29

9

38

 

Romániai Ökologista Mozgalom

12

1

13

 

Nemzeti Parasztpárt

12

1

13

 

Román Egységszövetség*

9

2

11

 

Román Demokratikus Szocialista Párt

5

0

5

 

Román Szociáldemokrata Párt

2

0

2

 

Demokratikus Centrum Csoportosulás

2

0

2

 

Többi párt

6

1

7

 

Függetlenek

10

0

10

 

Kisebbségek**

9

0

9

 

Összesen

405

119

524

 

(táblázat forrása: sulinet.hu)

 

A választásokat követően, mivel az NMF nyert, Ion Iliescu lett az államfő. Az új, demokratikus rendszert az 1991-es alkotmány szentesítette. (Zatoschil Ballai Zsuzsa)

Hírlevél