Mély megrendüléssel búcsúzunk Gálfalvi Zsolttól.

Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent tett az erdélyi magyar közösségért a kommunista diktatúrában, majd az RMDSZ egyik alapítójaként a társadalomszervezésben, azon belül is az irodalmi élet szervezésében. Gálfalvi Zsolt soha nem a reflektorfényben végezte a munkáját, nem futott el a felelősség elől és vállalta a kockázatot, ha a közéleti szereppel éppen kockázat is járt.

Ő maga így fogalmazott egyszer: „a felelősség nem számonkérés, hanem az, ami az emberen belül munkál, amikor ír, szerkeszt, emberekkel beszél, amikor megteremti a közösségi légkört, amelyben értelmes esélyeket valóra lehet váltani. Enélkül nincs szabadság, se teremtő erő.”

Sziklaszilárd elvek és töretlen igényesség mozgatta Gálfalvi Zsoltot mindenben, aminek nekivágott. Az alkotás folyamatának magányában kötetek, továbbá számtalan írás született az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, az Új Élet és az Előre hasábjain. A Hét folyóirat vezetőjeként, a marosvásárhelyi állami magyar színház élén a hatvanas években, vagy a román televízió vezetőtanácsának tagjaként nemcsak intézményeket, de alkotó közösségeket is épített.

Isten nyugtassa őt!

Vigasztalódást kívánok szeretteinek!

Kelemen Hunor

szövetségi elnök