A radon európai napja, november 7-e alkalmából a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Mérnöki Kara, valamint a Constantin Cosma Radonvizsgáló Laboratórium az Európai Tanulmányok Karának amfiteátrumában szervezett tudományos konferenciát a radonkoncentráció kimutatásának és mérésének szükségességéről a lakosság egészségének védelme érdekében.

A radon egy természetes, színtelen és szagtalan radioaktív gáz, amely a talajból származik az urán rádiummá, majd radonná alakulásával. Felhalmozódhat a lakott épületekben, és a dohányzás után a tüdőrák második leggyakoribb oka, ugyanakkor a lakosság természetes ionizáló sugárzásnak való kitettségének fő forrása.
„Románia radontérképének elkészítéséhez és a radon jelenlétének különböző helyszíneken történő kimutatásához további támogatásra van szükség az állami intézmények részéről. A jogszabályok kielégítőek, azonban a radonnak az otthonokban és intézményekben való jelenlétére vonatkozó valós statisztikák nélkül nem lehet végrehajtani az eme radioaktív gáz jelenléte esetén szükséges beavatkozásokat” – fogalmazott felszólalásában Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály vezetője, aki továbbá azt is méltányolta, hogy a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium Kövér Orsolya államtitkár képviseletében  biztosította a konferencia hallgatóságát arról, hogy a 2026-os állami költségvetésbe előirányozzák azokat a forrásokat, amelyek biztosítják a térkép országos szintű véglegesítését.
A Fenntartható Fejlődés Főosztály biztosítja az épületek energiahatékonyságáért felelős minisztériumközi bizottság titkárságát, és továbbra is teljes mértékben támogatja a radon hatástalanítását azokban a térségekben, ahol a koncentráció magasabb, ezáltal pedig veszélyezteti a lakosság egészségét.

Mit kell tudnunk a radonról?

• Amikor a radon a légkörbe kerül, felhígul, és elhanyagolható kockázatot jelent az emberi egészségre. Azonban az épületekben való felhalmozódása egészségügyi kockázatot jelenthet.
• A radon a talajból a falak vagy az alapok repedésein, a padlón és csöveken keresztül jut be az épületekbe.
• A méréseket követően Románia egyes területein az országos átlagnál jelentősen magasabb radonkoncentrációt állapítottak meg. Ezek a területek 16 megyében találhatók, és a Nukleáris Tevékenység Ellenőrzéséért Felelős Országos Bizottság (CNCAN) honlapján, a romániai épületek radontérképén prioritási területekként osztályozták: http://www.cncan.ro/surse-naturale-de-radiatii-radon/harta-de-radon/ 

• A radonszint télen magasabb, mint nyáron, a helyiségek és a külső hőmérséklet közötti különbségnek tulajdoníthatóan.
• A megelőzés legegyszerűbb módja a helyiségek megfelelő szellőztetése és ventilációja. 
• A radonszint megállapítása tanúsított tesztekkel és speciális felszereléssel végezhető el. 
• Az épített környezet minőségi követelményeinek feltételei között (a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium/MDLPA által kiadott, 967-es számú/2023.10.25. Miniszteri Rendeletben közzétett mutatók/RTC 6-2022 szerint) a radonnak való kitettség kockázatának csökkentésére szolgáló legátfogóbb módszer az épület alatti talaj aktív szellőztető/nyomáscsökkentő rendszerekkel való alapozásának kezelésére szolgáló megoldások, valamint a radon elleni vízszigetelő membrán beépítésének kombinációja.