Ezekben a napokban újra megtapasztalhattuk: elutasításra talált a párbeszéd, amelyet mi, magyar emberek keresünk és kezdeményezünk – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök október 6-án, pénteken Aradon. Az RMDSZ elnöke Faragó Péterrel, a Szövetség Arad Megyei Szervezetének elnökével tartott közös sajtótájékoztatót.

Kelemen Hunor értékelőjében rámutatott: májusban nyújtották be a 215-ös, helyi közigazgatási törvényt módosító javaslatukat. Mivel 16 év telt el azóta, hogy bevezették a 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt, teljesen természetesnek tartották annak módosítását. 2001 óta sok minden megváltozott, a társadalom is átalakult. „Ezen a héten, szerdán előbb a képviselőház bizottságaiban, majd a plénumban utasították vissza a párbeszédet a parlamenti pártok. Lehet, hasonló döntés születik akkor is, amennyiben elfogadják kezdeményezésünket, viszont így azzal találtuk szemben magunkat, hogy anélkül, hogy meghallgatták volna kérésünket, anélkül, hogy kompromisszumos megoldást kereshettünk volna közösen, erővel mondtak ellent nekünk, magyaroknak. Ezt az RMDSZ-nek nem szabad szó nélkül hagynia” – mondta el.

Úgy véli: a magyar közösség és a Szövetség új, soha nem tapasztalt helyzetbe került 27 évvel a rendszerváltást követően. Azzal találta szemben magát, hogy 2017-ben a román többség nem akar párbeszédet folytatni a kisebbségekkel, nem akarja elfogadni a magyar közösség jogos követeléseit – a parlamenti pártok mindegyike szájba verte a magyarokat – ez az üzenet pedig nem korrekt, nem tisztességes. „Csúnya manipulációkba ütköztünk az elmúlt időszakban a román politikusok részéről, de a többségi média nagy része is azt sulykolja a társadalom fejébe, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt, hogy második nyelvként akarják elfogadtatni sajátjukat. Erről szó sincs. A 2001-es népszámlálás adataira alapozva kiszámoltuk: eddig valamivel több mint 370 települést érintett a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb, a kompromisszumos tizenöt százalékos küszöb bevezetésével ez a szám pedig újabb negyvennel bővülne – semmiképpen sem kétezerrel, ahogyan azt egyesek hangoztatják” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

A magyar emberek szabadságtörekvései 2017-ben sem a többség ellen irányulnak. „Az anyanyelv használata a közigazgatásban egyensúlyt teremthetne a társadalomban, annak üzenete lehetne, hogy az állam államalkotó tényezőkként, nem másodrangú állampolgárokként tekint kisebbségeire. Ha szabadságról beszélünk, akkor felelősségről is kell beszélnünk – a többség felelősségéről. A 19. században valóban tévedés volt, ahogyan az Osztrák-Magyar Monarchia idején a kisebbségeket kezelték, de nem hiszem, hogy az ő példájukat kell követnünk ma, inkább tanulnunk kellene az akkori tévedésekből. Közös múltunk van, mi, magyarok pedig közös jövőt is szeretnénk. Olyat, amelyben mindenki megőrizheti és átörökíthetni anyanyelvét és kultúráját. Mert csak ez lehet a járható út” – érvelt.  

Az RMDSZ minden bizonnyal levonja a következtetéseket, az egyre inkább felerősödő nacionalista hangulatban pedig higgadtságra inti a társadalmat – emelte ki Kelemen Hunor. „2018 után, a centenárium követően sem áll le az élet Romániában, egyáltalán nem mindegy, hogy közös lesz-e a jövő, vagy egymás ellen irányul majd” – összegzett a szövetségi elnök.

Faragó Péter elmondta: 168 esztendeje emlékezik meg a magyar közösség a 13 aradi vértanúról. Szerinte a magyar emberek felelőssége továbbörökíteni azok emlékét, akik küzdelmüket a 19. században is a szabadságért folytatták. De ma nem elegendő csupán a múltból táplálkozni, a jelen és a jövő felé is kell fordulni – amely jelen és jövő Aradon és Erdélyben is van a magyar közösség számára, amely a békés együttélésre alapoz, a kölcsönös tiszteletre. „A kölcsönös tisztelet hiányával találkoztunk néhány napja, amikor a helyi közigazgatási törvénymódosításunk kapcsán elutasították a párbeszédet közösségünkkel” – csatlakozott a szövetségi elnök gondolataihoz az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnök.