Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány 2025-ben szakmai felkészítőt szervezett Kolozsváron azon magyar tannyelvű középiskolák számára, amelyek jelentkeztek a román Oktatási és Kutatási Minisztérium által meghirdetett kísérleti kerettervi programba.

A kísérleti program iránt összesen tizenegy magyar tannyelvű középiskola érdeklődött, amelyek közül a minisztériumi jóváhagyást követően az első tanévben három intézmény kezdi meg a program megvalósítását. A részt vevő iskolák nagyobb tantervi rugalmasságot kapnak, amely lehetővé teszi a helyi igényekhez igazodó tantárgyi struktúrák és pedagógiai megoldások kipróbálását. A kezdeményezés célja az intézményi autonómia erősítése, a tanulói kompetenciák fejlesztése és a magyar tannyelvű középiskolák versenyképességének növelése.

Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta: folyamatosan azt hallja különböző oktatási intézményektől, iskolaigazgatóktól, hogy több döntési jogot, nagyobb mozgásteret szeretnének. „A kísérleti keretterv alapján működő iskolák részben megkapjak ezt a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy érdemes minimum elgondolkodni, felkészülni és a következőkben csatlakozni ahhoz a három magyar iskolához, akik elég bátrak voltak, hogy elsőként nekivágjanak ennek az útnak” – hangsúlyozta.

A programhoz csatlakozó intézmények vezetői szerint a kísérleti keretterv valódi szakmai mozgásteret biztosít az iskolák számára. Spier Tünde, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatónője az önálló intézményi döntéshozatal lehetőségét emelte ki. A temesvári Gerhardinum igazgatója, Kocsik Zoltán-József a transzdiszciplináris, a 21. század társadalmi és vallási kihívásaira reflektáló tantárgyak bevezetésének fontosságát hangsúlyozta. Simon Edith, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceum igazgatónője pedig a gyakorlatközpontú, kompetenciaalapú oktatás erősítését nevezte meg elsődleges célként.

A kolozsvári szakmai felkészítő az intézményvezetők szerint kulcsszerepet játszott a csatlakozási döntések meghozatalában, mivel lehetőséget biztosított a program kidolgozóival való szakmai párbeszédre és a tapasztalatcserére.
Az igazgatók ugyanakkor felhívták a figyelmet az adminisztratív terhek növekedésére, a pedagógusok módszertani felkészítésének szükségességére, valamint az új tantárgyakhoz kapcsolódó eszközbeszerzési és partnerségi költségekre.
A kísérleti kerettervi program hosszú távon hozzájárulhat a magyar tannyelvű középiskolák szakmai megújulásához, és olyan jó gyakorlatokat eredményezhet, amelyek más intézmények számára is iránymutatásul szolgálhatnak a kisebbségi oktatás jövőjének alakításában.