Tánczos Barna Brüsszelben: az uniós klímacsomag anyagi terhei nem érinthetik hátrányosan a lakosságot

Tánczos Barna Brüsszelben: az uniós klímacsomag anyagi terhei nem érinthetik hátrányosan a lakosságot

„Európának rugalmasabb energiapolitikára van szüksége. Különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben meg kell bizonyosodnunk arról, hogy korlátozzuk az állampolgárokat érintő negatív hatásokat. A fosszilis üzemanyagok fokozott visszaszorítását célzó intézkedések nem róhatnak aránytalan terhet az egyes tagállamokra. Azon kell dolgoznunk, hogy a zöld átmenet a lakosság jólétét és a munkahelyteremtést szolgálja, nem pedig az energiaszegénységet és a szociális kirekesztettséget növelje” - jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén, amelynek legfontosabb napirendi pontja az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag megvitatása. 

Az uniós klímacsomag célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkenjen az EU területén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

A vitatott intézkedések között szerepel az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése a közlekedésre és az épületekre is. „Az Európai Bizottság díjat vetne ki az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is. Fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy ennek terhe közvetlenül és súlyosan érintheti az állampolgárokat, különösen a kis- és közepes jövedelmű háztartásokat. Ezért megoldásokat és anyagi támogatást kérünk a kiszolgáltatott családok védelmében” - hangsúlyozta Tánczos Barna az Európai Unió környezetvédelmi tárcavezetőinek találkozóján elhangzott felszólalásában.

A Környezetvédelmi Tanács ülésén az erdőirtásmentes termékek behozataláról szóló javaslatot is megvitatták a tárcavezetők. A tervezet szabályokat állapít meg és a piaci szereplőket kötelezi fokozott ellenőrzésre az olyan alapanyagok – például a marhahús, pálmaolaj, szója, fa, kakaó és kávé – esetében, amelyekhez erdőirtás kapcsolódik.

Európán kívül például Dél-Amerikában a marhatartás és a szója termesztése okozta a legtöbb erdőirtást, míg Ázsiában és Afrikában a pálmaolaj, illetve a kakaó termesztése. Az első helyen a szarvasmarhák tenyésztése áll, a takarmány előállítása az összes regisztrált erdőirtás 16 százalékáért felel. A kutatások szerint az élelmiszer és a kozmetikai alapanyagként használt pálmaolaj 10,5 millió hektár erdő eltűnéséért felelős, míg a harmadik a szója, 7,9 millió hektár erdő eltűnését eredményezte. A hét legfelkapottabb árucikk felel az erdőirtások 57 százalékáért. A kutatásban kitértek arra is, hogy az erdők visszaszorítása egyes régiókat sokkal jobban érint, és a legtöbb erdőirtás főleg a trópusok környékén zajlott.

 A cél, hogy az uniós piacon fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a világszerte tapasztalható erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. „Támogatjuk az erdőirtásmentes termékekről szóló tervezetet, amelynek legfontosabb eleme az átvilágítási rendszer, amely minimálisra csökkenti az esélyét a nem megfelelő termékek behozatalának és exportjának az Unió területéről. Románia már fontos lépéseket tett az erdőirtás elleni küzdelemben a Sumal 2.0 faanyag-nyomonkövető rendszer elindításával. Hasonló rendszert lehetne bevezetni más termékekre is Romániában és az EU többi tagállamában egyaránt – jelentette ki Tánczos Barna.

Az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek napirendjén szerepelt az elemekről és hulladékelemekről szóló rendelet, amelynek célja az elemek környezeti hatásainak csökkentése az anyagok kitermelésétől kezdve a gyártáson át a felhasználásig, az újrafeldolgozásig és az ártalmatlanításig. Továbbá a tárcavezetők arról a folyamatról is beszélnek, amelynek célja az európai szemeszter keretébe tartozó makrogazdasági politikák fenntarthatóságának biztosítása.

 

kapcsolódó

Hírlevél